A mozgás maga az élet. Mozogj szabadon Te is!

Az én történetem Sok sportot kipróbáltam és rendszeresen is űztem, lételemem a mozgás. A fő közlekedési eszközeim már régóta a kerékpár, gyaloglás, vagy görkori. Ezért is érintett olyan mélyen, amikor a gyermekem születése után sokáig nem tudtam visszatérni azokhoz a mozgásfajtákhoz, amiket mindig is szerettem csinálni és amik feltöltöttek energiával. Nem értettem, hogy lehetséges az, hogy nem sokkal a várandósságom előtt még végiggyalogoltam az El Caminon, de szülés után hetekkel 50m séta után le kellett feküdnöm, és 5 perc gyaloglás hatalmas mérföldkőnek számított. De még fél évvel később sem tudtam úgy elmenni biciklizni, hogy utána hetekig ne kelljen a következményeit viselnem a testem egészén, de főleg a hasizmom, és a medencefenék izmok környékén. Nem értettem, hogyan lehetséges ez, hiszen előtte edzett, sportos voltam (legalábbis akkor még ezt gondoltam). Az identitásom egy részével együtt az önbizalmamat is elveszítettem. Elszántan kerestem a megoldást, hogyan tudnék újra teljes életet élni, hogyan tudnék újra visszatalálni önmagamhoz a mozgáson keresztül.

36 hetes várandósan

A gyermekemnek természetes úton adtam életet a maga 4,3 kg-jával és 56cm-ével. A szülés során majdnem a legnagyobb fokú gátsérülést szenvedtem, a hasfalam több, mint 4 ujjnyira nyílt szét hosszan és mélyen, köldöksérvem és hasfali sérvem is kialakult. Amikor már tudtam, elkezdtem tornázni, változtatásokat beiktatni a mindennapi életembe, és amikor már láttam az első eredményeket a saját testemen, életminőségemben, eldöntöttem, hogy szeretnék más Édesanyáknak is segíteni, hogy boldogabb életet élhessenek, és visszataláljanak önmagukhoz úgy, ahogy nekem is sikerült. Így lettem először szakképzett LoveYourBelly oktató, majd azóta folyamatosan képzem magam, hogy a hozzám fordulók a lehető legteljesebb regenerációban részesülhessenek. Restore Your Core®  (RYC® https://restoreyourcore.com/teacher/kavanagh-szoboszlai-anna/) Mozgástanárként végeztem, ami egy holisztikus, egész testes szemléleten alapuló módszer, amivel megtanítom a vendégeimnek, hogy hogy ismerjék fel a kompenzációs mintáikat, elmagyarázom az összefüggéseket, megtanítom nekik a helyes core stabilizációs technikát, hogy idővel bármit sportolhassanak majd anélkül, hogy ártanának maguknak. Mindeközben pedig a szétnyílt hasizom mértékét is beszűkítjük, a derék- és hátfájás elmúlik, inkontinencia tünetek szűnnek meg. 

Ma már hálás vagyok a korábbi szenvedéseimért, fájdalmaimért, még a traumatikus szülés élményemért is, pedig soha nem gondoltam volna, hogy egy nap ilyen sokat segítenek majd nekem ezek az akkor negatív élmények. Viszont a saját sérüléseim és gyógyulásom vezetett el oda, hogy másoknak segítsek a saját  gyógyulásukban, hogy erőt adjak nekik, miközben tökéletesen át tudom érezni, hogy min mennek keresztül az Édesanyák. Pontosan tudom, milyen az, amikor nem tudja magát megtartani az ember, amikor szülés után se leülni, se felállni nem tud fájdalom és erős diszkomfort érzet nélkül. Valamint amikor nagyon szeretné, de nem tudja hordozni a gyerekét, mert azt érzi, hogy nincs ami megtartsa a törzsét. Azon is keresztül mentem, hogy milyen a reményvesztettség, és milyen az, amikor valaki felkarol, aki újra erőt ad. Azt is megtapasztaltam, hogy milyen érzés az, amikor végre panaszmentesen élhetek, pedig előtte elképzelni sem tudtam, hogy mindenféle utózönge nélkül tudok majd görkorizni, kerékpározni, úszni, falat mászni, hordozni a gyermekemet, kirándulni, vagy akár csak a földön játszani. Úgy egyáltalán létezni.

Amikor a regeneráció útjára léptem, sok szakemberrel találkoztam, akinél azt éreztem, hogy nem szánnak elég időt rám, mintha mindig sietnének, nem érdekli őket igazán, hogy én hogy vagyok. Aztán szerencsére rátaláltam egy kiváló szakemberre, akinél úgy éreztem, hogy az az óra az enyém, akkor és ott én vagyok a legfontosabb, beszélhetek neki bármiről, őszintén érdekli, hogy hogy érzem magam. Mind fizikailag, mind lelkileg. Ő volt az, aki felébresztette bennem a reményt arra, hogy újra képes leszek azokra a dolgokra, mint régen, hogy a testem képes regenerálódni, csak időre van szüksége hozzá. Ő volt aztán a szakmai példaképemmé és a saját vendégeimnél is kiemelt fontosságot tulajdonítok annak, hogy ez az óra tényleg az ő "énidejük" legyen, tabuk nélkül beszélhessenek bármiről, ami foglalkoztatja őket, és hogy újra hinni tudjanak a testükben és önmagukban, hiszen ez lelkileg is rengeteget számít.