Szétnyílt hasizom - vajon minden a genetikán múlik?

A szétnyílt hasizomról ma már nagyon sokat lehet olvasni. Mégis sok esetben, amikor az Édesanya elmegy azzal az orvoshoz, hogy úgy érzi valami nincs rendben, illetve még mindig várandósnak néz ki, és panaszai vannak, gyakran csak legyintenek rá, mondván: "ez az új normális, szokjon hozzá, már nem kaphatja vissza a régi testét" A friss anyuka pedig hazamegy, és éli tovább az életét úgy, ahogy eddig. Fájdalommal, önbizalomhiányosan, szégyenkezve ha el-elcseppen a vizelete, küszködve a mindennapi teendőkkel, és úgy érzi, mintha a teste nem is az övé lenne. Mindeközben helytelenül kel fel, fekszik le naponta rengeteg alkalommal, felüléseket végez, hogy azért egy kicsit csak alakuljon a hasa, kardiózik hogy fogyjon és feltöltődjön, és közben elviseli a panaszokat, mert azt mondták neki, hogy ez a normális. Egy idő után azonban észreveszi, hogy már nemcsak a dereka és a háta fáj, hanem köldöksérve is lett (ha eddig még nem volt), inkontinenciával találja magát szemben, és innen már egyenes út vezet a gerincsérvhez is. Rendkívül fontos, hogy a szétnyílt hasizommal időben foglalkozzunk, hogy beszéljünk róla, és a panaszainkról, és hogy találjunk egy tényleg jó szakembert, aki végigkísér minket a regeneráció rövidebb-hosszabb, de annál lélekemelőbb útján.

Ugyan a bevezetőben az Édesanyákról írtam, de fontos tudni, hogy nem csak várandósság kapcsán alakulhat ki a rectus diastasis. Érintheti a férfiakat, időseket, fiatalokat, csecsemőket, gyerekeket, túl edzett és edzetlen embereket egyaránt.

Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy ez nem csupán genetika. Nem mindenkinek lesz szétnyílt hasizma aki laza kötőszövetet örökölt, és nem mindenki ússza meg, akit erős kötőszövettel áldott meg a sors. Gondoljunk csak bele, a testünk nem arra lett kitalálva, hogy ne bírja a terhelést. Már a babakortól kezdve minden hatással van a mozgásfejlődésünkre. Hogy hogyan születünk meg, mennyit mozoghatunk szabadon, milyen cipőt hordunk, mennyit tolnak minket babakocsiban, vagy mennyit sétálunk egyenetlen talajon, mezítláb, milyen traumák értek minket, milyen mozgásmintákat másolunk le a környezetünkből, és ezt még hosszan lehetne folytatni. Hogyha valahol "hiba" csúszik a gépezetbe, a test kénytelen kompenzálni valahol máshol. Ezáltal nem bírja sem a mindennapi terhelést, sem az alkalmi terhelést (mint pl. egy várandósság, vagy akár egy nehéz tárgy felemelése), úgy ahogy funkciója szerint bírná. Amikor egy nagy terhelés, nyomásnövekedés éri ezt az alapból egyensúlyból kibillent testet (pl.egy várandósság), az további gondokat fog okozni. Hogyha minden problémánkat az öröklött hajlamra fogunk, nem fogunk tudni hosszútávon eredményesen regenerálódni, hiszen nem fogjuk felismerni a magunkban rejtőző hatalmas potenciált arra, hogy jobbá tegyük a saját életünket. A testünk nagyon okos (gondoljunk csak a ciklusok körforgására, a várandósságra, a szülés hihetetlen menetére) és elképesztő, hogy mi mindenre képes. Amellett hogy - a várandósságnál maradva - képes egy új életnek egy biztonságos menedéket adni 9 hónapon keresztül, majd világra hozni egy (vagy több) babát, ugyanez a test regenerálódni is képes úgy, hogy fájdalom nélkül élhessen az Édesanya. Kortól, genetikától, testalkattól függetlenül. Mindenki. Ha te is problémákkal küzdesz a szülés után, keress fel egy jó szakembert, hogy javulhasson az életminőséged, hogy felszabadultan nevethess anélkül, hogy vizeletcseppenéstől kellene tartanod, és hogy ne a hátfájás legyen az új normális életedben.